Rubik kocka avagy a gyorskockázás- Speedcubing

Magyar kocka a Rubik kocka

A Rubik-kocka egy kombinált kirakójáték, puzzle, melyet 1974-ben talált fel Magyarországon Rubik Ernő építészmérnök professzor. Maga a játék egy 6 oldalas kocka, mindkét oldalon 9 csemmpével. Mindegyik oldala elforgatható, így 43 trillió lehetséges pozíciót eredményezve.

Mi is a Speedcubing?

A Speedcubing a Rubik-kocka lehető legrövidebb időn belüli megoldásának művészete és mi pedig a speedcuberek vagyunk avagy a gyorskockások. A Rubik kocka kirakása jelenlegi világrekordja 5,55 másodperc természetesen a 3x3-as kocka kategóriában. A WCA speedcubing versenyeken a versenyzőknek körönként 5 kirakást kell teljesíteniük. Minden megoldást egyetlen single-ként ismernek el, és a leggyorsabb kirakás lesz a leggyorsabb single.

A győzteseket 5 kör átlaga alapján hirdetik. Ebben az esetben a legrosszabb és a legjobb kör nem számít és a maradék három átlagát veszik.

Ezzel kiküszöbölik a jó szerencse és a balszerencse szerepét a leggyorsabb és leglassabb megoldásban. Ezért, mert van egy legjobb és egy átlagos legjobb idő, ezért minden versenykategória 2 világrekordot tartalmaz - egy single világrekordot és egy, az átlagok világrekordját. És most nézzük meg milye módszerekkel rakják ki a Rubik kockát a gyorskockások.

Rubik kocka kirakása profiknak

Amikor valaki először tanulja kirakni a Rubik-kockát, valószínűleg azzal kezdi, hogy rétegről-rétegre próbál haladni. Ez a módszer a Rubik-kocka három rétegét szekvenciális sorrendben oldja meg. Először az alsó réteg készül el. A második réteg ezután befejeződik az élek beillesztésével a középső rétegbe. Az első két réteg kitöltése után a játékos megoldja a harmadik réteget, és kész a Rubik-kocka. A Rubik kocka megoldása ezzel a módszerrel viszonylag időigényes, de ezt a módszert nagyon könnyű megtanulni, ezért a versenykockások általában nem ezzel a módszerrel próbálkoznak.

Lássuk milyen algoritmust használnak a profi speedcubere!?

A leggyakoribb speedcuber módszer a CFOP módszer, amelyet az 1980-as évek elején fejlesztettek ki és amelyet a módszert népszerűsítő Jessica Fridrich-ről Fridrich-módszernek is neveznek. A CFOP a kereszt (CROSS), az első két réteg (F2l) rövidítése, az utolsó réteg orientálása (OLL) és az utolsó réteg permutálása (PLL).

A CFOP a rétegréteg-módszer variációjának tekinthető. Az első réteg, majd a második réteg megoldása helyett a CFOP felismeri, hogy az első réteg sarkai és a második réteg szélei egyszerre oldhatók meg, ezáltal javítva a hatékonyságot és az időt.

Az utolsó réteg CFOP-ban történő megoldása 57 algoritmust használ az OLL számára, és 21 algoritmust használja a PLL számára. Ez lehetővé teszi az utolsó réteg 2 lépésben történő kitöltését, ahelyett, hogy a kezdők általában használnák a 4 lépést.

Jelenleg a legjobb Speedcuber-ek a CFOP módszer variációját használják az egyre gyorsabb kirakási idő elérése érdekében. A variációk magukban foglalják az X-keresztet, a ZBLL-t és így tovább. Minden variáció célja a módszer hatékonyabbá és gyorsabbá tétele.

A speedcubing módszer másik osztálya blokképítés. Két híres blokképítési módszer a Gilles Roux által kidolgozott Roux-módszer és Lars Petrus-féle Petrus-módszer. Ezeknek a módszereknek a lényege, hogy apró darab felépítése a Rubik-kockára és kibővítésük addig, amíg a Rubik-kockát ki nem raktuk.

A legjobb idők fejlődése. A világrekordok alakulása a Rubik kocka kirakásában.

Mint láthatjuk, az idők sokat javultak 1982 óta. Ez két ténynek tulajdonítható: jobb Rubik-kocka és hatékonyabb variáció a bevált módszerekhez.

Jobb Rubik kocka azaz válasszuk a számunkra legújabb és legjobb kockát

Rengeteg kockáknak nincsen rugója belül, ami nehezíti a preczíz finomhangolást. Az évek során megjelentek új gyártók, melyek a kocka belsejében található rugókkal és olyan jobb mechanizmusokkal dobták piacra a Rubik-kockát, amelyek lehetővé teszik a forgatást még akkor is, ha a rétegek nem igazodnak egymáshoz tökéletesen. Ez lehetővé teszi a gyorsabb fordulást, mivel lehetséges beelőzni azáltal, hogy már bele tudunk kezdeni a következő lépés végrehajtásába mielőtt a lépés ténylegesen befejeződne. Ehhez jött még hozzá, hogy különböző erősségű mágneseket raktak a kocka éleibe, na és persze ne felejtsük el a különböző viszkozítású verseny szilikonon használatát sem.

Meggyőződésem azonban, hogy a kockatechnológia fejlesztéséből adódó javulás elérte korlátját, és az idők javulását már nem a jobb Rubik-kocka fogja eredményezni.

Hatékonyabb módszerek a Rubik-kocka megoldásához. Lehetséges még?

Ahogy a versenykockások kísérleteznek a Rubik-kocka segítségével, hatékonyabb módszereket fedeznek fel a Rubik-kocka megoldására. Először volt egy CFOP módszer, amely javította a réteg-réteges módszert. Most vannak olyan többszörös feliratozási technikák, amelyek célja az F2L CFOP-ban történő hatékonyabb megoldása, több sarok és él egyidejű megoldásával.

Léteznek olyan technikák is, amelyek megakadályozzák a „rossz” esetek megjelenését, ezáltal javítva az időzítést a nehéz esetek elkerülésével. Személy szerint úgy gondolom, hogy az idő javításának egyetlen módja a versenykockázási módszerek hatékonyságának javítása.

A jobb kocka már nem elegendő.

A speedcubing számunkra művészet, nem algoritmusokról vagy bonyolult matematikáról szól. Ez a mozgás, a darabok és a mozgás viszonyának megjelenítésének művészete. Ahhoz, hogy jól rakjuk ki a Rubik-kockát nem kell, hogy jók legyünk a matematikában; csak látnia kell a Rubik-kocka minden darabjának összekapcsolódását.

Te ki tudod rakni a Rubik-kockát?